Színek

Előkúszik a fehér és a sárga keverékével s még csak kóstolgat, hagyja, élvezd a fényt, majd lágyan megsimogat kellemes napsárgájával, de mire elmerülnél benne felrázz a lenyugvó nap színével, vágyat keltve arra, hogy tovább ízleld, a pirosló alma ízével szádban érezve annak nedvét, édesét. Midőn jóllakottan elhevernél, élveznéd az eddigi élmények lenyomatát, megcsipked, új kalandokra csábít a türkiz izgató kékjével,amitől gombóccá ugrik az ember gyomra, hiszen egyre izgalmasabbá válik a kékség, mintha tenger nyúlna el alattad és a gerinceden játszadozna lágyan cseppjeivel, amitől izmaid lassan kiengednek...de nem nyugszik, hiszen a kék sötétjével átcsap rajtad az első hullám, felborzolva az összes érzékszervedet...a bőröd felszínén lassan fázni kezdesz, de nem enged beburkol a rózsaszín melegével, elringat, de már nem hagyja, hogy oly soká elmerülj, mert egyre jobban akarja, hogy leteperhessen a kékséges hullámok mélyébe zárjon, leigázhasson az égő vörösbe égethessen, ahol felkavar mintha a szél játszana veled  körtáncot, majd orkánként felrepít ...leenged újra....s repít, s teszi ezt mindaddig, míg már  azt nem érzed elvesztél a színek kavalkádjában....ketten vagytok.... nincs más csak az égő-lüktető vörös tombol benned, majd egyszerre minden színt felidézve szikrákra robban szét körülötted...

Szeretetével tenyerére fektet, hagyja zihálj csak, nyugtatás képen megsimogatja tested minden zugát a színek összesével, majd köréd teríti a sárgát zihálásod csillapítván, a robbanást enyhítendő fehér lepedőt kapsz takarónak....

Pihenj....élvezd az előbukkanó hullámokat testedben melyek lassan múlnak .......pirosból sárgává válnak..............de az égő vörös  mint kellemes kísértés 

Felvillan.....felvillan...........felvillan...............felvillan.................felvillan................felvillan